„ Szeretnék hinni a csodában, de sajnos már nem tudok... Minden csodás dolog mi eddig körül vett eltűnt, akárcsak a csillagok az égről egy borús éjszakán. ”
Talán ezzel kezdődött minden, ahogyan az én történetem is. Helló a nevem Aisa.. Igen Aisa a " Tolvaj hercegnő ". A késői 12.-dik században járunk, egy Felasta nevű birodalomban. Békességéről s vendégszeretetéről híres birodalom, hol királya s királynője egyaránt uralkodó és egyszerű ember. Sosem tartották magukat nagyra, eme párnak volt egy leánya, kis aranyos. De nem sokkal később a királyné meghalt egy betegségben, a király maga alatt volt, de egyetlen fényes sugara a sötétségben a lánya volt, ki még csak 2.éves volt. A király felnevelte őt. A leányból szép, mosolygós s illedelmes királylány cseperedett, de ezt a békét megszakítja egy éppen a palotába érkező nő, ki baljós felhőket vett Felasta egére. Hogy miért ? Ez a nő lesz az ki megkaparintja a királynői címet, ugyanis ez a boszorka magába bolondítja a királyt. Eltelik 1. hosszú s keserves év, a király boldog újdonsült felesége mellett, de... A népe, a birodalma sötétségben s lánya elfejtetve. Míg a boszorka egy nap azzal a kívánsággal áll a király elé, hogy tüntesse el a lányt, mivel egy igazi bajkeverő. Ez persze hazugság, de a királyt a szerelem elvakítja s nem lát, hall mást, mint a királynéja szavait, így lányát elküldte a birodalomból... Örökre!
Nos azt hiszem ennyi lenne... Oh és igen, ez a lány én vagyok, de ez még csak a kezdete a történetnek, ezért ha kíváncsi vagy akkor csak figyelj s megtudod, hogyan is élem az életemet azóta a nap óta s talán még egyszer apámat is meglátogatom.. Ki tudja ?
盗人の王女: Nusutto no ōjo, bevezető vége